Akasztás előtt... ismét^^

de azért milyen durva viták mennek itt!

Kösz a drukkot, magyar ma megvolt... nagyon laza volt

Nem kínlódok. Egyedül a pénz, ami sok egy-egy félévben, de tanulni oda sokat nem kell, sőt szinte semmit. Magamtól járok utána dolgoknak, ha kérnek beadandókat, akkor nem csak arra koncentrálok, amiről írni kéne, hanem körüljárom a témát. Konkrét példa, éppen tegnap fejeztem be egy Hidegháborúról szóló 10 oldalas cuccot. (Ne kérdezd miért kell nekem ilyen...) Nos, elviekben csak a végét kellett volna áttanulmányoznom, de én kivettem egy rakás könyvet, és átrágtam az egész Hidegháborút, majd 20 oldalban összehoztam egy beadandót. Nem seggnyalás, nem pedálozás, egyszerűen szeretnék előrébb haladni tudásban, minden téren, mivel egy újságíró nem az iskolában (főleg nem levelező tagozaton) fogja megtanulni a dolgait, hanem az élettől. Ráadásul én úgy tartom, hogy egy újságíró tipikusan olyan legyen, hogy egy témához nagyon, viszont minden máshoz minimum középszinten értsen. Így nem tudnak neki meglepetéseket okozni... De tényleg nem fontos a diploma, úgy mondom inkább, hogy elvárják tőlem, hogy meglegyen a papírom... De inkább önképző szakkör ez, mint egyetem... Szóval az a papír ilyen formában már nekem is kell, mert rengeteg időt beleöltem (felét is elég lett volna). De kínlódni, nem kínlódok, szeretek és mindig is szerettem tanulni, csak volt amikor más fontosabb volt...

Tudod a levelező képzés elég, khmm, hogy is mondjam finoman, szóval nem túl részletes és rengeteg dolgot magunktól kell összeszedni, amire az élet iskolája a legjobb... Én pl. rengeteget olvasok, minden apróságról, mert muszáj, a diploma meg csak egy olyan papír lesz, ami egyszerűen csak úgy lesz. Semmi különösebb lényeget nem nyilvánítok neki.

Igen tudtam, éppen hasonlóról írtam beadandót Szociológia II-ből, még egy éve, bár normális magyarázat azért nincs rá... Én inkább azt vettem észre, hogy lassan már túlképzés lesz, mindenki diplomát akar, és nem lesz aki elvégezze a kétkezi munkákat, pedig arra is nagy szükség van. Arról nem is beszélve, hogy a diplomások nagy többsége lenézi a nem diplomásokat, pedig ismerek magam is olyan felsőfokú végzettséggel rendelkezőt, akinek még az érettségi papírjait sem töltöttem volna ki... Mondjuk, a diplomások = szenvedélybetegek arányát mindenképpen növelni fogom, bár mondom ez nem egyértelműen meghatározható tény, csak érdekes okfejtés... Persze a szenvedélybetegség is vallás kérdése... Nekem pl. hiába mondják, hogy cigi, vagy energiaital függő vagyok, nem vallom be, mert nem vagyok az... (Nem a fenét nem...) Orvosilag pl. van ilyen, hogy szenvedélybetegség, amire már a diplomások nagy többsége nem húzható bele, a klasszikus szenvedélybeteg kórképbe sokkal több nem diplomás tartozik bele egyébként... Érdekes téma, megér néhány misét utánajárni...